Művészek
Andreas Müller-Pohle
A szerző képei: 49 kép
Andreas Müller-Pohle 1951-ben született és Berlinben él. 1980 óta szerkesztője az European Photography magazinnak. 1984-től 1994-ig Az „European Photography Award” tanácsosa volt, 1997-tól 2004-ig az antwerpeni Higher Institute for Fine Arts vendégprofesszoraként dolgozott. Számos elméleti munka szerzője és a fotográfiai életben fontos szerepet betöltő alapítványok és műhelyek szervezője. Részletes adatlap »
Barbara Yoshida
A szerző képei: 13 kép
Barbara Yoshida, azután, hogy a Hunter College-ban (City University of New York) MA fokozatott szerzett, húsz évig festőként dolgozott, és hat évig szobrokat készített, mielőtt 1989-ben fotóval kezdett volna fogalalkozni. Mesterséges fényforrások nélkül, a Hold fényénél dolgozik, tagja a az Internatinal Dark-Sky Associationnek. New Yorkban él. Az utóbbi időben megvalósult kiállításai kötül az alábbiakat emeljük ki: ART9 Galéria, Budapest; Kaunas Photo Days 2006, Litvánia; New York, New York; Gdansk, Lengyelország; Dorr Museum, Maine; és a FotoFest Houstonban, Texas. Fotógravűrjeit kiállította az Atelier Lacourière Frélaut Parizsban, a Le Mois de l’Estampe keretében, 2005-ben éshét print szerepelt a Southeast Museum of Photography in Daytona Beachben, Floridában is. Yoshida dolgozott a MacDowell Colony-ban (Light Work) és az Atlantic Center for the Arts keretében is. 2006-ban a Photography Now beválasztotta a "one-hundred portfolios" válogatásba. Művei többek között az alábbi közgyűjteményekben szerepelnek: Museet for Fotokunst Brandts Klaedefabrik, Denmark; Frederick R. Weisman Art Museum, Minnesota; Huntington Gardens Art Collection, California; The New York Public Library; Polaroid Corporation. Részletes adatlap »
Barta Zsolt Péter
A szerző képei: 48 kép
Barta Zsolt a fiatal fotográfus nemzedékhez tartozik. 1988. óta állít ki. A kezdetektől kezdve megfigyelhető munkáin az egyszerű fogalmazásra való törekvés, aminek az eredménye lett a letisztult, szinte minimal artot érintő kompozíciós képesség. Képei a valós és az absztrakt világ határát járják be, és az ezen a határon való mozgással mutat rá a látvány elsődlegességére. Vonzódik az absztrakt megfogalmazási lehetőségekhez. Képei, mindig a valós világból indulnak, de mire a néző elé kerülnek, ennek már nincs jelentősége. Éppen ezért van szüksége a nagyon szigorú és tiszta kompozícióra. A vonalak, mint a kép alapvető elemei fogják meg. A nagyon finom átmenetek a fény és a sötétség között. Éppen azért, mert ezekre az elemekre koncentrál, valami sajátos kettősség jön létre a képein, melyek egyszerre tűnnek a klasszikus hagyományok folytatóinak és a az absztrakton keresztül a minimal art felé haladónak. Részletes adatlap »
Bartha Máté
A szerző képei: 5 kép
Bartha Máté kísérletező kedvű fotográfus. A tér, a tér mintái foglalkoztatják. Milyen rendszerbe szervezhetők a látvány darabjai? szabad-e rendszerbe szervezni őket? Képeivel struktúrákat épít. Részletes adatlap »
Carla van de Puttelaar
A szerző képei: 10 kép
Catla van de Puttelaar a kortárs holland fotográfia egyik nagyon jellegzetes alakja. A Maison Européenne de la Photographie is éppen az ő műveiből válogatott, amikor a legjelentősebb, kortárs holland fotográfusokat bemutató kiállítását szervezte néhány évvel ezelőtt. Carla a szemléletében viszafogott és nagyon erősen támaszkodik arra németalföldi vizuális hagyományra, ami ez előző évszázadok alatt felhalmozódott. Miközben a női test tájait járja be, fedezi fel nekünk, a sebezhetőség és az esendőség egy sajátos keverékét használja arra, hogy kifejtse gondolatait arról, hogy nőként, miképp látja a női testet. Vajon Galathea, hogy látta a saját testét? Számára is olyan tökéletes volt, mint Hyperion számára? Vajon elveszti-e tökéletességét, ha múlandó sebek, horzsolások, kék foltok keletkeznek rajta? Vajon hogy látja ezt valaki belülről? Ritkán feltett kérdések. Részletes adatlap »
Cseh Gabriella
A szerző képei: 41 kép
Cseh Gabi világa egy nagyon sajátos határt reprezentál. Ez egy felvállaltan és közvetetten szubjektív képi világ. Nem az ő élete a tárgya ezeknek a képeknek, bár nyilván mindenhol jelen volt, ahol a képeket készítette. Az ő szeme, az ő objektívje mintha azt keresné, hogy a világ tárgyai és viszonyai, hogyan szeretnének elhelyezkedni a képen. Az ő keze, az ő szeme csak keresi a nekik való helyet a képen. Ő általa kerestetik. Egyre könnyedebben és nagyvonalúbban találja meg Cseh Gabi azokat a konstellációkat, melyekben ezek a tárgyak új jelentések közvetítőivé válnak. A Nagyi című sorozat a Nessim Galériában kerül először bemutatásra. Részletes adatlap »
Czigány Ákos
A szerző képei: 37 kép
Egy fotográfussal kapcsolatban nehéz arról beszélni, hogy számára a fény a legfontosabb, de Czigány Ákos esetében mindenképpen erre a momentumra kell felhívni a figyelmet. Számára a fény a transzcendencia hordozója, maga is az. A képeken feltűnő tárgyak szerepe az, hogy a fény felmutassák, hogy legyen valami, amin a fény kibontakozhat. Amit a képei üzennek, az elsősorban a fény természetére vonatkoznak, maguk a tárgyak, miről visszaverődnek arra szolgálnak, hogy a fény egyik, vagy másik oldalát felmutathassák. Czigány Ákos fényei szelídek, szinte belesimulnak a képbe, csak néhány foton zavarja fel a fényérzékeny réteg felületét. Ez a fény misztikus és túlmutat valami evilágin. Hogy pontosan hova mutat az nagyban függ a nézőtől, de minden egyes képen jól érzékelhető az, hogy a fizikai világon túlra mutat, legyen az a néző fejében bárhogy is elképzelve. Valami, ami beszűrődik az életünkbe, Czigány Ákos fotói alapján, valami, ami ott van, akkor is ha nem veszünk róla tudomást, és egyben nem is törődik azzal, hogy vajon létét tudomásul vesszük-e, vagy továbblépünk. Czigány Ákos különböző sorozatokból válogatott erre a kiállításra és jól látható, hogy egy már kiforrott, érett szemlélettel rendelkező fotográfus anyagát láthatjuk. Részletes adatlap »
Drégely Imre
A szerző képei: 46 kép
Drégely Imre ritkán lép a közönség elé fotóival, de folyamatosan dolgozik egyre újabb és újabb koncepciókat megvalósítva. Azért fontos szereplő a magyar fotográfián belül, mert nála nagyon tisztán jelenik meg a környező világ, a velünk folyó idő játékos és egyben derűs megfogalmazása. Az utóbbi évek képei fokozatosan mélyültek el és valamikori derűs időutazások, az eleganciát és bájt megtartva egészen új dimenziókkal bővültek. A Nessim Galéria azért tartja fontosnak az utóbbi évek képinek bemutatását, mert úgy érezzük, hogy ez a fajta hang, ez a fajta megfogalmazás ritka, de nagyon fontos, hogy teret kapjon, hogy felmutatásra kerüljön Részletes adatlap »
Eperjesi Ágnes
A szerző képei: 29 kép
Eperjesi Ágnesben többféle kíváncsiság fér megy egyszerre. Egyik oldalon nagyon érzékenyen és gyorsan reagál mindarra, ami a valós világban történik, és műveienk egyik rétege pontosan erre a világra reflektál. Arra a környezetre, amiben a szerettei élnek, amiben a polgártársai élnek, amiben mások polgártársai élnek. Csendes és határozott módon foglal állást olyan kérdésekben, amikben állástfoglalni manapság nem népszerű. Mindehhez pedig konzisztens és finoman átgondolt művészeti keretet ad. A másik oldala sokkal absztraktabb érdeklődést árul el. Olyan elemi eszközökkel, mint a fotogram, kutatja a fény, a fény színeinek természetét. Két nagyon egyszerű elem felől közelíti meg a világot. Fény és papír. Munkáin látszik, hogy módszeres kutató. El-elkapja egy látvány szépsége, amiért, úgy érzi, érdemes kerülőt tennie, de mindig az adott sorozatban körüljárandó problémára koncentrál. Részletes adatlap »
Frankl Aliona
A szerző képei: 19 kép
Frankl Aliona világában egy sajátos változás figyelhető meg az utóbbi években. Míg eddig szűkebb környezetünk, városuk világának, érzelmektől nem mentes, leképezését láthattuk, az utóbbi években munkái sokkal áttetszőbbek, elvontabbak lettek. Az idő közvetlen lenyomatai mellett valami időn túli dimenzió is megjelent a képein, ezzel teljesen új dimenziót adva eddigi munkásságához. Részletes adatlap »
Gábor Enikő
A szerző képei: 20 kép
Gábor Enikő a fiatal korosztály egy nagyon egyéni képviselője. Egy teljesen egyedülálló fotogram technikát fejlesztett ki és képeinek jó része ezzel készül. A fotogram, mint technika, nemzetközi szinten is ritka manapság és úgy érezzük, hogy ennek a Moholy-Nagyig visszanyúló technikának az alkalmazásával Gábor Enikő egy teljesen új minőséget teremtett ebben a műfajban. Gábor Enikő a fotogram szerelmese. Képei láttán, mindaz, amit a fotogramról tudni vélünk megkérdőjeleződik. Ennek a műfajnak teljesen új, sajátos értelmet ad, ma, itt a XXI. század elején. Nagyméretű fotogramjai egyszerre kézműves alkotások és a virtuális világgal való szembesülés eredményei. Ott vannak bennünk a hétköznapjaink, a mindennapi környezetünk, a konyhától az internetig. Gábor Enikő egy XXI. századi életérzés képi megfogalmazását egy olyan módon valósítja meg, a valóságainkat olyan eszközzel ejti csapdába, melynek ilyen lehetőségeit más nem fedezte még fel. Részletes adatlap »
Herendi Péter
A szerző képei: 30 kép
Herendi Péter kóborol a képek között. Időnként felemel valamit, forgatja a kezei között, elejti, vagy ezek a képek elkezdenek megelevedni. Úgy nyúl az eléje kerülő képekhez, ahogy annak idején a gyurmához nyúltunk. Az elején még kemény, de a kéz melegétől lassan felpuhul és alakíthatóvá válik. Herendi mindig türelmesen megvárja, míg ilyen nem lesz. Lassan elkezdi formálni és innentől már egy újabb világ épül. Részletes adatlap »
Ivo Precek
A szerző képei: 20 kép
Ivo Precek az ötvenes évek végén kezdett el fotóval foglalkozni, amikor katonai szolgálata letöltése után visszatért Olomucba. Griborskyval közösen alapították meg a DOFO csoportot és innentől kezdve megkerülhetetlen alakjaivá váltak a cseh neoavangárd fotográfiának. A csoport a hetvenes évek elején feloszlott, de Precek haláláig egy rendkívül önnálló, koncepciózus fotográfus maradt. Részletes adatlap »
Kasek Roland
A szerző képei: 7 kép
Kasek Roland számára a fotó csak egy a lehetséges megmutatkozási mód azok közül, melyeket eddig már kipróbált. Maga is designerként dolgozik és érdeklődése elsősorban ebben az irányban élénk. Részletes adatlap »
Kerekes Gábor
A szerző képei: 58 kép
Kerekes Gábor a kortárs magyar fotográfia egyik legmarkánsabb alakja. Képeire jellemző a szigorú kompozíció, ebben az értelemben egy sajátos zártság és az bátorság, ahogy heves érzelmeket is felvállalva alkotja meg képeit. A megfogalmazásban fellelhető nyerseség vállalása, és a technikai tökéletesség olyanfajta minőséggé olvad össze Kerekes fotóin, ami igen ritkán valósul meg. Virtuóz módon birtokolja a technikát, a képeket szemlélve is láthatjuk, hogy örömét leli ebben, miközben maguk a képek ritkán bevallott érzelmekkel telítettek, sajátos történelmi és metafizikai tudásról tanúskodnak. Érdeklődése igen széleskörű. Gyönyörű munkában örökítette meg a hetvenes-nyolcvanas évek efemer hangulatait. Nem ment el a hegyek, hegységek drámaisága mellet sem, miközben rengeteg időt szentelt a tudás, az ismeretek megszerzéséhez szükséges eszközöknek. A patológiai intézetekben végzett munka sem a halálról szól elsősorban, hanem egy rejtett, de lehetséges világ részleteinek dokumentálásáról. Vajon milyennek láthatták az UFO-k a Földet Roswell felé közelítve? Milyen jeleket hordoz Földünk kérge? Ezekre a kérdésekre koncentrált az Over Roswell sorozatban. Hogy tudunk tájékozódni a térben és az időben, miközben ez a golyóbis ki tudja merre halad velünk, már évmilliók óta? Mit használunk hogy segíthessünk magunkon? Milyenek azok a pontok, amikhez viszonyítani szoktuk az utunkat? Talán ilyesfajta kérdések is felfedezhetők a munkáiban. Kerekest az teszi a kortárs fotográfia megkerülhetetlen alkotójává, hogy nagyon fontos kérdéseket fogalmaz meg, nagyon pontos állapotokat rögzít, és mindezeket egyfajta szikár költőiséggel és rögeszmésen tökéletes technikai színvonalon. Részletes adatlap »
Ladislav Postupa
A szerző képei: 29 kép
Postupa a cseh avantgárdon belül is egy különös személyiségnek számított. A legegyszerűbb megfogalmazásra törekedett minden sallang elhagyásával. Talált tárgyakból alkotott jeleket, melyekből a jelentést szinte kifaragta a műtermi fénnyel. Ahhoz e nemzedékhez tartozik, mint Villém Reichmann, Emila Medkova, vagy Ivo Precek, a cseh szürrealista fotográfia más jeles képviselői. Részletes adatlap »
Minyó Szert
A szerző képei: 17 kép
Szert Károly, azaz ahogy mindenki ismeri, Minyó, az esetlegesség szerelmese. Ott jár minden alkotásával, az esetlegesség és a művészi tudatosság határán, és az esetlegesség minden formája vonzza. Az anyag hibája, sajátosságai, a nézővel való játék, a mű előállításának sajátos körülményei. Szereti, ha ez az esetlegesség behatol a műveibe, úgy érezhetjük, hogy az ő műveit ketten készítik. Ő, aki tudatosan választ és komponál és a véletlen, ami előre kiszámíthatatlan módon fog beleszólni a végső alkotásba. Így vonul be ezekbe az alkotásokba, így kerül ezekben rögzítésre valami a kozmikus rendből, a minket körülvevő végtelenből. Részletes adatlap »
Péter Ildikó
A szerző képei: 42 kép
Péter Ildikó a fiatal magyar fotográfusnemzedéken belül az egyik legmarkánsabban fogalmazó alakja. Határozott, pontosan komponált sorozatai azonnal feltűnést keltettek. Részletes adatlap »
Peter Koštrun
A szerző képei: 26 kép
Peter Koštrun 1998-ban fejezte be a fotográfiai iskolát Ljubljanában. Az utána következő években, mint a Szlovén Köztársaság elnökének és miniszterelnökének hivatalos fotográfusa dolgozott. 2003-tól állít ki folyamatosan és minimalista mukáira hamar felfigyeltek külföldön is. A 2005-ös Essl Award egy nagyon fontos állomás volt az elismertségben. Részletes adatlap »
Robitz Anikó
A szerző képei: 20 kép
Robitz Anikó évek óta dolgozik és állít ki olyan fotókat, melyek épületrészletek alapján készültek. Az is jól látható, hogy ezek alatt az évek alatt szemlélete egyre radikálisabbá vált, egyre inkább tisztult és tolódott el az egy-két jelből komponált alkotások felé. Képeinek nem lényege, hogy hol készültek és milyen épület részleteit is látjuk. Feketén-fehéren komponál, szigorún alakított képeket. „Csak a törvény a tiszta beszéd.” Jó látni ezt a fajta szigort és a maximálisan szükségesre való törekvést egy fiatal lány munkáin. Őrzi a kompozíció tisztaságát, számára a szerkezet sokat jelent. A szerkezet, ami finom erővonalakból épül fel azok küözött a képi elemek között, melyek helyet kapnak azon a felületen, amit képnek nevez. Ezeket a képeket nagyon erős belső kohézió tarja össze, szinte szigetek, ahol a szinte képi elem nélküli felületeket nyers erő, vagy éppen annak teljes hiányából fakadó feszültség hatja át. Részletes adatlap »
Szilágyi Lenke
A szerző képei: 25 kép
Szilágyi Lenke nagyon sajátos utat járt be, mióta első képeivel feltűnt a 70-es években. Lenke nagyon erős abban, hogy nagyon finom érzelmeket, érzéseket tudjon megragadni a gépével. Furcsa világ áll össze képeit elnézve, mert minden tényszerűségre való törekvés mellett, egy nagyon széles, a tényszerűség mellett létező csatornahálózaton keresztül vonje be a nézőt abba a világba, ahol emberek nagyon vegyes érzelmei feszülnek egymásnak. Ami fontosnak látszik Lenke számára az minden pillanatban az emberi méltóság. Bárkik is az alanyai a képeinek, akár a zselatinnal, akár a színes anyaggal dolgozik, ezek az anyagok méltóságból font szálakkal boriítják be őket. Ez a legfontosabb talán, amit Szilágyi Lenkével kapcsolatban el kell tudni mondani. Részletes adatlap »
Telek Balázs
A szerző képei: 22 kép
Telek Balázs számára a képfelület síksága egyáltalán nem magától értetődő. Eddigi munkáinak egy jelentős része is, melyekből Anamorph címen adott ki albumot 2007 végén a KattArt Kiadó, arról tanúskodnak, hogy a képek térbelisége, térbeli megjelenése régóta foglalkoztatja. Vajon hogy lehet eljátszani azzal a gondolattal, hogy a fotogáfiai eszközök nem egy síkra képezik le a térbeli látványt? Vissza lehet-e adni a leképzett képet térbeli formákkal, síkokkal? Milyenek lehetnek ezek a síkok? Egy kúp felülete? Egy kocka oldalai? Mit adnak vissza ezek a különféle „ferde” síkokra leképezett, aztán térben megnyilvánuló látványok? Mi az, ami többlet lehet? A Diptichonok sorozat nem tagadják meg Telek Balázs ilyen irányú kísérletezőő kedvét. Részletes adatlap »
Torben Eskerod
A szerző képei: 12 kép
Torben Eskerod, dán fotográfus, a római Campo Verrano sírköveiről gyűjtötte össze azokat a képeket, melyekkel a halottat jellemezték. Büszke hivatalnokok, komoly anyák, mosolygós világfiak és szerelmes szemű asszonyok. Nem fogjuk megtudni, hogy vajon miért ezek a képek kerültek a sírkövekre. Azt sem tudjuk, vajon mennyi idősek is lehettek ezek az emberek, amikor eltemették őket. Amit tudunk az az, hogyan emlékeznek rájuk. Azoknak a beszélgetéseknek az eredményét látjuk, amiken a rokonok, ismerősök eldöntötték, hogy melyik képet is vigyék el a sírköveshez. Azt látjuk, hogy szerették ezeket a halandókat, büszkék voltak rájuk. Még középkorú is kevés van közöttük. Főleg fiatalok, illetve olyan képek, amik valakiket fiatalon ábrázolnak. Vagy azért mert, fiatalon is haltak meg, vagy azért mert a család ezekre az évekre volt a legbüszkébb és így akarták őket megőrizni emlékezetükben. Részletes adatlap »
Trine Søndergaard
A szerző képei: 13 kép
Trine Søndergaard már első sorozatának a megjelenéskor elnyerte az Albert Renger-Patzsch díjat, 2000-ben. A kétezres évek elejétől néhány évig, együtt dolgozott Nicolai Howalttal és közös munkájuknak számos nagyszerű sorozat lett az eredménye, többek között a „How to hunt” sorozat, mellyel 2006-ban elnyerték a ParisPhoto különdíját. Az új sorozat, a „Monokróm portrék” megnevezhetetlen színekkel készültek. Ahány portré, annyi árnyalat, finoman elválasztott egység. Ezüstös bíborok és áttűnő szürkék. Egy határozott jel, melyben az arc kirajzolódhat. Ki milyennek látja magát, a portréját? A fej néhány vonala, a szín. Semmi több. Trine Søndergaard arra a pillanatra várt, amikor egy apró mozdulatban, a magunkkal való szembesülés érhető tetten. Amikor azonosnak érezzük magunkat magunkkal és ezen keresztül az univerzummal. Részletes adatlap »
Vancsó Zoltán
A szerző képei: 10 kép
Vancsó Zoltán régóta ismert figurája a magyar fotográfiai életnek. Akkor is utazik, ha otthon van. Erről tanúskodnak a képei is. Ismerős tájak, ismerős helyzetek, de egy-egy apró mozzanat azért kiemeli őket a környezetből. Azt mondhatnánk, ezek a képek belső dokumentumok. Valahol azon a határon billegnek, ami a precíz dokumentumot és a költői művet elválasztja. VAncsó Zoltán pontosan az ebből e kettősségből eredő feszültségekből építi fel a képeit. Meleg világ ez és nem lehet nem észrevenni azt az aggódást, ami ezeken a képeken átsüt. Hova is tartunk? Ismerjük-e eléggé magunkat? Pontosan azt teszi Vancsó, amit egy művészi szemlélettől elvárunk. Arra kérdez rá, hogy mi is az a feladat, amit nekünk elvégezni szükséges, hogy emberként nézhessünk magunkra? Részletes adatlap »
